A malomtartozékok kopásállósága jelentős. Általánosságban sokan úgy vélik, hogy minél keményebb a termék, annál kopásállóbb, ezért sok öntöde krómot tartalmazként hirdeti, amelynek mennyisége eléri a 30%-ot, és a HRC keménység eléri a 63-65-öt. Minél azonban szétszórtabb az eloszlás, annál nagyobb a valószínűsége a mikrolyukak és mikrorepedések kialakulásának a mátrix és a karbidok közötti határfelületen, és a törés valószínűsége is nagyobb lesz. Minél keményebb a tárgy, annál nehezebb forgácsolni. Ezért nem könnyű kopásálló és tartós köszörűgyűrűt készíteni. A köszörűgyűrűk főként a következő kétféle anyagot használják.
65Mn (65 mangán): ez az anyag jelentősen javíthatja a csiszológyűrű tartósságát. Nagy keménységgel, kiváló kopásállósággal és jó mágneses ellenállással rendelkezik, főként porfeldolgozási területen használják, ahol a termékből vasat kell eltávolítani. A kopásállóság és a szívósság jelentősen javítható normalizáló és megeresztő hőkezeléssel.
Mn13 (13 mangán): az Mn13-mal készült őrlőgyűrű öntvény tartóssága javult a 65Mn-hez képest. Az öntvényeket öntés után vízállósággal kezelik, így az öntvények nagyobb szakítószilárdsággal, keménységgel, képlékenységgel és nem mágneses tulajdonságokkal rendelkeznek a vízkeményedés után, így a őrlőgyűrű tartósabb. Üzem közbeni erős ütések és erős nyomásdeformáció esetén a felület felkeményedik és martenzites képződést mutat, ezáltal egy rendkívül kopásálló felületi réteget képezve. A belső réteg kiváló szívósságot biztosít, még ha nagyon vékony felületre is kopik, a őrlőhenger nagyobb ütésterhelésnek is ellenáll.